Nem is részletezem! Legyen elég annyi, hogy Magyarország egy papírfelhasználó nagyhatalom! A Dél-amerikai erdők kiirtásáért jelentős részben mi felelünk, pontosabban a bürokráciánk. Szokás volt mondani, hogy ami működik az el is romolhat! Nos a magyar bürokrácia nem tud elromolni! Sohasem működött. Na de elég a cinizmusból! Hiszek a feltámadásban!
A lényeg, hogy volt időm gondolkozni egy csomó mindenen, példának okáért azon, hogy elmúltam negyed százados. Ami szép kor, én még szeretnék ötször ennyit élni, de majd meglássuk!:)
A lényeg az, hogy észre sem vettem, hogy az életemnek már egy úgymond egész komoly szakaszát élem és olyan mintha felnőttem volna. Érdekes érzés:) Érdekes egy élőlény vagyok. Egy csomó mindent valószínűleg egy egyszerű olvasó nem tud rólam, viszont most legyen elég annyi, hogy egyszerre vagyok diák, dolgozom diákként, vagyok társas vállalkozó. Szóval elviekben járok egyetemre, dolgozom egy munkahelyen és dolgozom a saját magam által kreált munkahelyen.
Na most nehogy azt higgyétek, hogy valami hős sztahanovista harcos vagyok, aki előtt le kell borulni, mert húú ez a Spartacus mennyit tesz a jövőért. Egyáltalán nem így van, hiszen ezt extrémebb módon szerintem rengetegen csinálják szűk kis hazánkban. Sokan gyerekkel, családdal stb. Na ők hősök.
Jó múltkorában valahol valakivel - talán több helyen, többmindenkivel - beszélgettünk a családi adózásról és arról, hogy ez hogyan érinti azokat, akik singleplayerben nyomják a fennmaradásért. Nos én ilyen vagyok jelen pillanatban, bár nem panaszkodhatok, mert jó nagy családi hátszéllel építhetem a jövőmet. Persze ez nem azt jelenti hogy mindent az ülepem alá tesznek, de azért van mit a jövedelmemen kívül a levesbe aprítani. Tehát viszonylag nagy összeg felett rendelkezhetek, saját innovációm érdekében. Magyarán van mit zabálnom. Sok sorstársam van például a diákmunkahelyemen, akik csak azért dolgoznak, hogy albérletet fizessenek, mert otthonról nincs mit hozniuk, nem tudják őket támogatni. Na az az igazi szívás fiatalosan fogalmazva.
Nos tehát! Felmerült az ötlet, hogy a gyermekteleneket meg kellene adóztatni. Sokan felháborodtak, sokan pedig örvendeztek, de nem is ez a lényeg. Néhány tényre azonban felhívnám a figyelmet. Magyarország tragikus demográfiai helyzetben van, sokan nem tudják, de belátható időn belül akár el is tűnhet ez a kis ország a történelem viharában. És most tényleg hagyjuk ezt a nemzetieskedést, meg a különböző fennhangokat, ez most nem érdekes. Legyünk pusztán tárgyilagosak és racionálisak.
Tehát fogy a magyar, nem születik elég gyerek, ami azt jelenti, hogy gyakorlatilag a jelenlegi populációt is képtelenek vagyunk reprodukálni. Valahogy úgy van, hogy egy családban két emberre egy egész valamennyi gyerek jut. Milyen morbid ugye? Mintha a csajoddal összeállnátok és lenne egy egész gyereketek, a másik meg csak deréktól lefelé lenne meg. Ilyet gondolom senki nem akar.
A poszthoz ajánlott zene:
Félre téve a morbid vizualista megjegyzéseket, nem is a fél gyerek itt a lényeg, hanem az, hogy egyre több lesz az öreg és egyre kevesebb a fiatal. Azt is tudjuk, hogy az elbarmolt és szétlopott államkassza miatt(amit ti dobtok össze kedves olvasók) Ma már ugye a most aktívak befizetései tennék ki a mostani kifizetéseket. Ugye most van egy magánnyugdíj pénztáras rendszer is, ami jelenleg annyit eredményez, hogy 400-500 milliárdos plusz kiadása van az államkasszának évente, mert ugye a magánba befizetett összeghez nem nyúlhat az állambácsi, viszont a mostani ellátottaknak valamiből fizetni kell.
Tehát az egyre kevesebb fiatalnak(sok esetben munka nélkül) kellene eltartani az egyre több idős embert. Éppen ezért hatalmas felelősség az hogy minél több gyerek szülessen és ez által a jövő meg legyen alapozva.
Na most erre persze mindjárt rám ugrik a fél ország, hogy akkor dumálj, ha te is nevelsz három gyereket minimálbérből. Hozzáteszem jogosak ezek az érvek. Tényleg nagyon nehéz lehet. Semmi kétségem efelől. Éppen ezért mondom azt, hogy az bizony igazságtalan valamelyest hogy vannak akik mondjuk egy átlag fizetésből egyedül élnek és vannak akik három gyereket nevelnek.
Vegyünk egy viszonylag jól szituált helyzetet: Van egy singleplayer person, aki kézhez kap mondjuk 120 ezret(ez ma itt tényleg komoly összeg), fizeti a rezsit, eszik iszik, talán kicsit szórakozik.
Van a másik eset, ez mondjuk akkor optimális ha a szülők együtt vannak. Tehát van két szülő, feltételezem férfi és nő(manapság ki tudja) és akkor van mondjuk három gyerek. Ők is kapnak fejenként kézhez 120 ezret. Ami összesen ugye 240 ezer.
A singleplayer person esetében ugye jut egy főre 120 ezer, az öt tagú családnál pedig 48 ezer. Hatalmas a különbség ugye? Jó mondjuk nem teljesen arányos mert a singleplayer-nek ugye egyedül kell állni a nem feltétlenül arányos rezsiköltségeket. Na de akkor is, hatalmas a különbség. És akkor arról ne is beszéljünk, hogy sok esetben egy szülő küzd a gyerekekkel.
Szóval ezzel csak azt akartam mondani, hogy a gyermekes családok a jövőért sokat tesznek, és ezért vállalják, hogy egy főre jutó arányosan kevesebb jövedelemből felnevelik a jövő generációját.
Azt mondom, hogy én például nem haragszom azért, mert valakinek nincs gyerek vagy nem akar gyereket, ez talán nem a fő probléma, de a terheket így akkor arányosan kellene viselni. Jelenleg nekem sincs gyerekem tehát magam ellen is beszélek. De ha 40 év múlva nem egy totál lepusztulóban és eltűnőben lévő nyugdíjas országot akarok látni, akkor azt kell, hogy mondjam reális ez az elképzelés.
Sokan láttak már gondolom olyan falut, ahol teljesen elöregedett a népesség, vagy éppen elmentek a fiatalok(vagy nem volt elég gyerek). Sok falu így el is tűnt. Ilyen volt például az Ormánság, talán hallottatok az "egykézés" fogalmáról.
Lehet, hogy a fent leírtak felszínesek, vagy nincs teljesen igazam. Nincs nálam a bölcsek köve, csak elgondolkoztam.
